Az utolsó bejegyzésemben a mikrotanításokkal kapcsolatban " A tatárjárás " témáját feldolgozó, 10. osztályos történelem óráról szól majd. A téma választását indokoltnak tartom, hiszen az érettségiben szinte minden évben találkozhatunk vele, vagy az írásbeli vagy pedig a szóbeli részen.

Bejegyzésem lehet olykor eléggé kritikus, ami abból adódik, hogy az egyik szakpárom történelem, így szívem ügyének kezelem az ilyen órákat.

Motiváció:

 A tanári páros a motivációnkat egy óra eleji, mozgásos brainstorming játékkal próbálta felkelteni. A feladatunk az volt, hogy egy körbe állva, labdát dobálva kellett megnyilatkoznunk arról, hogy mi jut eszünkbe a "tatárjárás", "IV.Béla", "Julianus barát" kifejezések hallatán. Azzal, hogy a tanár nő több kifejezést adott meg elérte azt, hogy amik a diákok fejében elsőként megjelennek a tatárjárást hallva, azokat kihúzza, így sokan "passzoltak". Nagyon kreatív lett volna ez a feladat, de úgy gondolom, hogy a motivációs célzata nem igazán valósult meg, inkább visszafelé hatott. 

Módszerek:

 Módszereket tekintve az óra nagyon kettészakadt véleményem szerint; a kitűzött kontrasztok nem egymást segítették, nem okoztak változatosságot, inkább törésként éltem át. Alkalmaztak csoportmunkát a bevezető játékot követően: ahol egy kapott szövegrészlet feldolgozása volt a feladat, lényeg kiemelése; majd más csoportokba permutálódtunk át és ott kellett a szövegben olvasott tartalmakkal megismertetni a tagokat. Ez tulajdonképpen egy mozaik-módszer első fele volt. A feladat tetszett nekem alapvetően, bár a csoportmunkát nem éreztem hozzá szükségesnek. Beválása sem volt túl meggyőző számomra, sem a résztvevők számára. Ezt úgy módosítottam volna  például, hogy a csoport által kapott 1 db szöveget 4 részre szétvágva kapták volna meg, s minden tag a maga részét elolvasva, feldolgozva a csoport egy teljes szöveget rakott volna ki belőle.  Mindezzel élménydúsabbá téve az órát, s lehet több információ maradt volna meg a diákok fejében. Ugyanakkor ez a továbbvitt módszer indukálta volna a csoportmunkát is. 

A csoportmunkát egy hosszabb 10-15 perces tanári előadás követte, melynek célja a téma során fellelhető összes ismeret átadása volt - legalábbis mi diákok így éreztük. Túl sok információ hangzott el jegyzetelés, vagy bármilyen rögzítés nélkül- ami módszertanilag óriási hiba! Továbbá a tanár úr is elszólta magát: olyan információra kérdezett rá, melyet az ő általa hozott térkép nem tartalmazott. Ilyen esetben két lehetőség áll fenn: vagy előre keresek még egy térképet ami tartalmazza azt, amire rá szeretnék kérdezni- hogy értelme legyen a kérdésfeltevésnek, ha már a térképről akarok valamit leolvastatni!- vagy pedig tájékoztatom őket: ugyan a térképről nem látszik, de a magyar sereg a muhi csata során sík terepre állt fel, ebből mire következtethetünk? Segítette volna a térképről való történelmi események felfejtését, ha előre felteszik egy közös felületre az anyagot, így mindenki saját gépén tudja követni, -lehet aktívabbak lettünk volna-. Pozitívuma az volt, hogy látszott a tanár úr nagyon tájékozott, a felmerülő kérdésekre széleskörűen tudott válaszolni.  

Az óra végén pedig a Socrative segítségével töltöttünk ki tudásunkat ( rövid távú memóriánkat) tesztelő kérdéssort. 

 Technológiai eszközök és értékelő eszközök:

 Technológiai eszközök tekintetében kevésbé színes órának lehettünk tanúi: a tanári előadást egy PPT segítette, illetve az óra végi teszt "támogatója" a Socrative volt. Ám ez nem feltétlenül baj ! Nagyon szép, színes és változatos órákat lehet tartani kevesebb technikai apparátussal is. 

Bővebben a záró kérdéssorra térnék rá. Az alkalmazás választását mindenképp maximálisan jónak tartom. Egyszerű, jól strukturált, átlátható kérdéseket készítettek nekünk, ebből kifolyólag a válaszadásunk gyors volt. Amit kicsit hiányosnak éreztem az az, hogy gyakran olyan információkra kérdezett rá, melyet a tanár úr egyszer mondott el, és csak úgy "átfutott" rajta (pl.: muhi csata napra pontos dátuma egyszer hangzott csak el!). Szerencsésebb lett volna, ha valami a "füzetbe rögzítésre kerül" így nyomatékosítva a fontos tényeket, s a teszt is eredményesebb lett volna. Ám ennek ellenére meg kell jegyeznem, a tesztet többnyire jól töltötték ki a diákok; ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy egy 10. osztályos számára aki újonnan tanulja a témát, fiatalabb nem biztos, hogy ilyen órát tartva ilyen eredményes lett volna.  A tanári kontroll viszont megjelent: a teszt végeztével a helyes válaszokat megbeszéltük, mindezzel korrigálva, megerősítve a főbb gondolatokat. 

A tanári páros az értékelő eszközt és az alkalmazott technológiai eszközt véleményem szerint egybevonta, így a fenti gondolat érvényes az értékelő eszközre. 

Összességében úgy éreztem az órán inkább a rövid távú memória fejlesztése folyik, mint valódi tudás elsajátítás. Nagyon jó óra lehetett volna belőle, de ehhez véleményem szerint a fent leírt módosítások elengedhetetlenek, illetve a tanári párostól is egy együttműködőbb, kooperatívabb munkamorál szükségeltetett volna. Természetesen mindenkinek van hova fejlődnie még, és lehetősége is :)

Az utolsó előtti bejegyzésemben egy magyar irodalom órára fogok reflektálni. Célcsoportja a 12. osztály tanulói, akik a 20. századi irodalom szépségeivel ismerkednek meg. Alapvetően egy bevezető, témafelvezető óráról volt szó. Nagy izgalommal vártam személy szerint az órát, mert az irodalom, mint rég nem látott barátommal találkozhattam. Lássuk mi is történt!
 Vaszilij Kandinszkij Improvizáció No. 217. Szürke ovál, 1917

Motiváció:

Egy művészeti osztályban nyilván könnyebb felkelteni az érdeklődést a téma iránt, mint egy természettudományos osztályban. Ennek áthidalására a  tanári páros nagyon kreatív motivációs ötlettel állt elő: képeket, képzőművészeti alkotásokat, verseket vetítettek nekünk PPT segítségével, és az volt a feladatunk, hogy a művek során bennünk felmerülő gondolatokat, érzéseket nyilvánosságra hozzuk. A probléma abból adódott, hogy gondolataink kevésbé áradtak, mint a tanári páros gondolta volna. Gyakran szólítottak fel valakit, hogy érzéseit megossza, ami a helyzet kezelése szempontjából egy alternatíva. Én kínálnék mellé egy másikat is: sokat segített volna számunkra, ha esetleg a tanár úr is elmondja a véleményét, ezáltal továbblendítve a csoport elakadását; illetve, ha provokatív kérdéseket tett volna fel, vagy olyasmit mondd ami annyira oda nem illő, hogy vitára serkenti a hallgatóságot. 

Kandinszkij kompozíciója

Módszerek:

Változatos módszereket alkalmaztak a tanárjelöltek: a motivációs játék után egy átfogó tanári előadást hallhattunk az avantgárdról (időbeli elhelyezése, szó eredete, jellemzői).

Ezt követően néhány irányzatát csoportmunkában - mozaik módszerrel- dolgoztuk fel, s az elsajátított tartalmakról egy könnyed játékos alkalmazás segítségével adtunk számot. Külön ki kell itt emelni pozitívumát, hiszen ez az alkalmazás- melyről lejjebb még írni fogok- nem teremtett versenyhelyzetet, önellenőrzési funkciója volt.

Magáról az alkalmazott mozaik módszerről: nem teljes egészében valósult meg. 3 csoportra osztottak minket, ahol a futurizmus, expresszionizmus, és szürrealizmus irányzatokkal foglalkoztunk. Munkánkat előre elkészített feladatlapok segítették, melyet a tanárok által kivetített címen lehetett elérni. A tanár nő a dadaizmuson keresztül mutatta be a csapatoknak, mi is lesz a pontos feladatuk, így mindenki számára világosak, érthetőek voltak. A csoportmunka a feladatlap kitöltése volt, amihez kapcsolódó részfeladatokra beosztottak minket ( időfelelős, kereső, jegyzetelő). Ezt a mozzanatot már nem feltétlenül vélem indokoltnak, hiszen egy 12. osztályról van szó, ezt személy szerint én már túl direkt utasításnak éreztem. Én lehet több szabadságot adnék ebben egy ilyen korú osztálynak. A saját téma feldolgozása után mixelt csoportok jöttek létre: a különböző irányzatok 1-1 képviselője ült össze, és adta át tudását a másiknak. Ezen a ponton lett megszakítva a mozaik módszer, melyet helyesnek gondolok: hiszen mindenki elsajátította a tudást, nem volt indokolt, hogy az eredeti csapat összeüljön és megbeszélje tapasztalatait -ezt már időveszteségnek vélem.- Sikeresnek bizonyult, jól megvalósítható terv volt ez. 

Végül pedig a házi feladat : mindenki egyénre szabott címet illetve irányzatot húzott egy kis dobozból, és egy ezen szempontok alapján íródó verset kell majd elküldeni a tanároknak. 

Utazó félemberek- szürrealizmus

Technológiai eszközök:

Talán az egyik legszínesebb óráról kell beszélnem, amikor a felhasznált technológiai eszközökről reflektálok. Mivel is találkoztunk az órán? PPT-vel a bevezető játéknál; Symbaloo - az órán használt linkek összegyűjtéséhez; Google Drive- feladatlapok tárolására; Learningapps.org - elsajátított tudás önellenőrzésére, illetve egy Legyen Ön is milliomos kvíz alkalmazására; Padlet- önreflexió, egyéni órai munkánk értékelésére. 

Ezek közül a legadaptálhatóbbnak a linkek gyűjtésére alkalmas Symbaloo oldalt tartom, mely alkalmas digitális könyvjelzők létrehozására, így akár egyéni tanulási utak is kiépíthetők a segítségével. Bárhol elérhetjük, bármely gépről belépés után, illetve meg is oszthatjuk-mint az órán történt-. Továbbgondolva, például nagyon hasznos lenne történelem tanárként összegyűjteni az egyes korszakokhoz kapcsolódó hiteles  linkeket, ezzel például a diákok témazáróra/érettségire való készülését segítve. Ide videók linkjét, filmek elérhetőségét, források linkjét gyűjthetnénk csokorba, így bármelyik tanítási órán, ha csak eszünkbe jut egy oda illő videó máris elérhetjük, megmutathatjuk diákjainknak.
Az oldal pozitívuma, hogy könnyen kezelhető, jól átlátható-ami az órai alkalmazásánál is megmutatkozott. Tanári instrukció hozzá az volt, hogy kivetítették a PPT-n az elérhetőséget, amit mindenkinek meg kellett nyitnia. Ezt elegendőnek gondolom. 

Értékelő eszközök:

 Sajnos az értékelő eszközt nem tudtuk elérni az órán, hibás link megadása miatt- ami természetesen bármikor velünk is előfordulhat. A tanári pár jól áthidalta ezt: háziként el kell majd küldeni az órai munkánk értékelését nekik. A cél az önismeret fejlesztése, képességeinkhez mért munkavégzésünk értékelése, melyre kiváló a fent említett Padlet. 

Az emlékezet állandósága

Összességében nagyon tartalmas és technológiai szempontból a legszínesebb órán vehettem részt. A tanárok által kitűzött célok szinte teljesen megvalósultak, a munka során fellépő komplikációkat jól kezelték. Mindemellett más tárgyakra adaptálható módszereket, eszközöket is mutattak nekünk, melyet ez úton szeretnék megköszönni nekik ! :)

Az alábbi bejegyzésemmel egy régebbi természetföldrajz órára fogok reflektálni. Motiváció megteremtése, alkalmazott módszerek, technológiai eszközök illetve értékelés szempontjából kívánom elemezni az órát. Láttuk mi is történt!

Motiváció:

A kis tanárok az óra eleji motiváció megteremtésére képeket vetítettek nekünk, melyeken 1-1 állat volt látható, és be kellett azonosítani hol is él. Úgy gondolom, ez egy nagyon ötletes, egyszerű gondolat a figyelem felkeltésére, hiszen melyik gyermek (6-18 évig) ne szeretné az állatokat nézegetni. Ez mindenképp egy könnyed, ráhangolódó, pihentető feladat volt, mely elnyerte célját az órán azt hiszem. További pozitívuma, hogy ez a feladat a biológia és a földrajz szoros kapcsolatát is szemlélteti a tanulók számára. 

Módszerek:

Frontális tanári előadáson át találkozhattunk itt is csoportmunkával, illetve azon belül egyéni munkával. A tanári karnak sikerült olyan csoportfeladatokat összeállítania, melyek ténylegesen megkövetelték a tagoktól a pontos, precíz munkamegosztáson alapuló munkamorált. A csoportoktól elvárták, hogy beosszák, ki mely feladatokat végzi, ezzel is az"életre" nevelve. A csoportproduktum ismét a prezentációs-kommunikációs készségekre erősített rá, hiszen 1 tagnak be kellett mutatni a munkát. A hőmérséklet-csapadék diagram elkészítésére különböző ötletek születtek: volt aki Paint-tel készítette el, s volt aki az Excel diagramkészítő funkciójával; ebben szabad kezet kaptak a csapatok. 

Technológiai eszközök:

Jól bevált Team Up alkalmazás segített a csapatokra bontásra. A csapatok munkáikat PowerPoint Prezentációban készítették el, s mellé a diagramot a fent említett két módon. 

Újdonságnak számított, hogy a csapatok a forró éghajlati övezeten belüli feldolgozandó résztémáikat QR kód olvasó segítségével tudhatták meg. Buktatója volt az olvasónak, hogy a táblára kivetítve nem sikerült elsőre beolvasni mindenkinek, illetve gondot okozott az is, hogy ne takarjuk ki a kivetített kódot az olvasás közben. Erre más alternatív megoldás lehetne erre például, ha a kódokat egy közös osztályoldalra, vagy tanári blogra töltik fel előre, így az órán mindenki a saját gépéről tudja beolvasni, ezzel kiküszöbölve a takarás  és pontatlanság lehetőségét.  

Az adoptálhatóságát mutatná az, ha matematika órán a tanulói feladatlapokra kinyomtatott kód alapján találnák meg a diákok például a feladatok megoldását, ezzel is a témazáróra való készülésüket segítve. Hiszen fontosnak tartom azt, hogy mintaszerűen kidolgozott példákat is lássanak, ezzel fejlesztve a precizitásra való hajlamukat, érzéküket. Sok diák felejtkezik meg például az értelmezési tartomány vizsgálatáról, illetve az ellenőrzés fontosságáról; ezzel a módszerrel /alkalmazással mindez kiküszöbölhető vagy legalábbis csökkenthető lenne. 

Értékelési eszközök:

 Az óra végén a már jól bevált Kahoot alkalmazás segítségével lett az elsajátított tudás felmérve. Az alkalmazás igazi versenyhelyzetet teremtett, mely motiváló erőként hatott a társaság egy részére. Azonban nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy lesznek olyan diákjaink, akik kevésbé preferálják a versenyszituációkat, sőt leblokkolnak olykor. Természetesen fejlesztenünk kell majd ezen tanulókban is a versenyhelyzetben való helytállást, ám nem feltétlenül ezzel az alkalmazással. 

Összességében egy nagyon tartalmas órának lehettem szemtanúja, sok hasznos tapasztalattal gazdagodtam. Annak ellenére, hogy vannak visszacsengő alkalmazások, mégis teljesen más kontextusba tudják helyezni az adott órát tartó kis tanárok és teljesen más gondolatokat tudnak ébreszteni bennem. Köszönöm nekik. 

Az aktuális bejegyzésemben  két hallgatótársam által középiskolai diákok számára tartott informatika órára fogok reflektálni. Az órán a diákok a programozás alapjait sajátíthat
ták el a Scratch alkalmazás segítségével. Magát a témaválasztást igen érdekesnek tartom, hiszen az átlag középiskolákban a programozás kevésbé játszik fontos szerepet az informatikaoktatásban. 

Motiváció:

A tanári pár egy apró animációval igyekezett felkelteni az érdeklődését a diákoknak: üdvözlőkártyát mutatott be, melyen egy torta volt látható, ami folyton kisebb lett (mintha harapnának belőle) és a végén egy kis bogár kúszott elő ami Boldog Születésnapot kívánt. Az animáció látványos, könnyed, színes és kreatív volt, melyet egyszerűen el lehetett készíteni. Ezen felbátorodva mi, mint diákok is készítettünk- tanári vezénylés mellett- hasonló animációt. Úgy gondolom ezzel a gesztussal már az óra elején sikerült megnyerni a diákok figyelmét és érdeklődését, megteremteni motivációjukat azzal, hogy megmutatták nekünk, tényleg milyen egyszerűen tudunk akár mi is ilyet készíteni. 

Módszerek: 

Láthattunk tanári vezetéssel irányított egyéni munkát- a saját üdvözlőkártyánk elkészítésekor- illetve csoportmunkát is- csoportoknak saját történetet kellett kitalálniuk, illetve megvalósítaniuk-.

Részletesebben a tanári vezetéssel irányított egyéni munkára reflektálnék. Magát az ötletet hasznosnak tartom az informatika oktatás során, hiszen jó esetben a diákok és a tanár együtt tud haladni, egy ütemben dolgoznak- nem lesz potyautas, senki sem marad le. Az órán elhangzott tanári instrukciók is pontosak, egyértelműek voltam, ám néhol halknak tűntek. Amit én személy szerint hiányoltam az az volt, hogy a tanár visszakérdezzen, hogy mindenki ott tart-e ahol ő, elakadt-e valaki, ezzel is biztosítva az együtt történő előrehaladást. Úgy gondolom ezek a kérdések, illetve visszacsatolások nagyon fontosak, hiszen gondoljunk bele, hogy egy 30 fős osztályban milyen könnyen elveszíthetünk tanulókat/tanulói csoportokat, sőt rosszabb esetben az egész osztályt a munkafolyamat során. Nem engedhetjük meg pedagógusként azt a luxust, hogy fél mondatban vissza ne kérdezzünk, hogy mindenki megvan-e. (Ez a gondolat természetesen nemcsak az informatika oktatásra vonatkozik!) Ezt kicsit ellensúlyozta az a tény, hogy a tanári pár egyik tagja folyamatosan körbejárt, s ellenőrizte, segítette a tanulók munkáját. 

Technológiai eszközök:

 Előzetes tudás és készségfelmérő kérdőívet kellett kitöltenünk egy Google Forms segítségével, melynek hozadéka az volt, hogy a csoportokat ez alapján szervezték meg a tanárok. Ezt mindenképp pozitívumként kell kiemelnem, főleg egy olyan tantárgy esetében ahol a tájékozottság nagyon fontos, lásd informatika, zene, vagy épp egy olyan óra ahol nagyban építeni kell a készségekre. Előnyös a tanári előkészületek szempontjából, ha tudja milyen diák tájékozottsággal van dolga, mit milyen mélységben kell elmagyaráznia a következő órán. Még egy pozitívum, ha olyan kérdőívet készítünk, aminek kitöltése nem vesz nagy időt igénybe, ezáltal a diákokat is motiválja a kitöltésre, illetve annak hiányában esetleg plusz pontokat lehet szerezni érte. Úgy gondolom, hogy a kitűzött pedagógiai célt nagyrészt elérte, hiszen 1-2 tanuló volt aki nem töltötte azt ki. 

Az óra nagy részében a Scratch alkalmazás segítségével készítettük el produktumainkat, mind egyénileg mind csoportban. Az alkalmazás előnye, hogy egyszerűen, érhetően tudunk vele apró, de ugyanakkor látványos animációkat tervezni. Jelentősége abban rejlik még, hogy offline verziója is van, illetve magyar nyelvű programozási nyelvvel is meg van áldva. Mindenkinek ajánlom használatát, általános iskola akár 4-5. osztályától egészen érettségiig, szórakoztató, izgalmas program :)

 Értékelési eszközök:

A tanári pár értékelő eszköze is az alkalmazott program volt. A csoportmunka során előállított terméket értékelték a megadott szempontok szerint: valami történetet kellett elmesélni az animációnak, amiben mozgás, szöveg volt. A kritériumokat a tanári blogokon érhettük el. A kritériumok megfogalmazása pontos, egyértelmű, jól számon követhető volt. Szuper, jól eltalált, áttekinthető követelményt sikerült összeállítaniuk, gratulálok! :)

 Annak ellenére, hogy nem állok közel az informatikához nagyon motiválttá tudtak tenni a programozást illetően, hiszen sikerült megmutatniuk, hogy én is létre tudok hozni egy animációt. Köszönöm ezt a szép élményt! :)

Az alábbi bejegyzésemben egy 11. évfolyamosok számára tervezett 45 perces biológiafoglalkozásra fogok reflektálni a leadott foglalkozásterv és anyagok alapján. A foglalkozás gyújtópontja a vitaminok és ásványi anyagok témaköre, s ennek kapcsán az egészségtudatos és felelősségteljes táplálkozás.

Motiváció :

Úgy gondolom igen szép, és egyszerre nehéz vállalkozásra kötelezték el magukat a tanárok, már csak a témaválasztást illetően is.  Fontos lenne, hogy tisztában legyenek azzal a diákok, hogy mely ételekben milyen szervezet számára létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok találhatók, hogy ennek megfelelően tudjanak táplálkozni- természetesen a család anyagi kereteit figyelembe véve-. Helyesen célként tűzték ki a tanárok is azt, hogy a táplálkozással kapcsolatos tévhiteket, rossz szokásokat feloszlassák.

Az óra elején alkalmazott kreatív, dekoratív ppt is motiváló erőként hathat a diákokra, hiszen szemeiket odavonzza a témára. Ezt jól lehet azzal fokozni, hogy a tanárok gyümölcsöket, bolti termékeket hoznak be az órára, melyeket az óra során illusztrációként alkalmaznak, sőt kisebbek esetében az óra végén el is fogyasztanak. A figyelemfelkeltő, olykor provokatív kérdések is jó motivációs eszköz lehet, nem csak a fiatalabb diákok körében.

Összefoglalva úgy gondolom, hogy a tanári hármasnak sikerült olyan eszközökhöz nyúlnia a motiváció megteremtéséhez, melyek kézenfekvők, mégis kreatívak.

Módszerek:

Az óra eleji tanári bevezető, előadás azért szerencsés főleg idősebb tanulók esetében, mert a téma iránti fogékonyságuk alacsonyabb - hiszen már majdnem felnőttekről beszélünk, akiknek megszokott étrendjük van, változtatniuk is nehezebb azon-. A provokatív kérdések, a színes prezentáció, a bevitt gyümölcsök segítenek abban, hogy elnyerjék a tanuló figyelmét. Hiszen ha sikerül bevonni a tanulókat, akkor az óra többi részében már sajátjukénak fogják érezni a témát, sokkal jobban tudnak együttdolgozni csoportban.

A csoportmunkában tetszik, hogy nem osztották fel, mely csapattag mit csinál, ezzel is az egyéni felelősségvállalásra, munkamegosztásra, döntéshozatalra tanítva őket.  A munkamegosztás lehetővé teszi azt, hogy mindenkitől pontos, precíz munkavégzést várjon el a tanár, elkerülve a potyautasokat.  Mindenképpen hasznos, hogy mindmap-et készítettek velük a tanárok, így a lényeget is ki kellett tudniuk emelni, s összefüggésekben kell gondolkodniuk a jó gondolattérképhez. A kommunikációs illetve prezentációs készségeiket pedig a többieknek való anyag megtanításában tudták fejleszteni, ami ismét dicséretes tanári célkitűzés.

Technológiai eszközök:

A csoportszervezésre a már látott TeamUp alkalmazást használták, mely előnyeiről már a korábbi bejegyzéseimben is számot adtam: gyors, egyszerű, az embereket véletlenszerűen rendezi csoportba így biztosítva azt, hogy a tanulók idővel megtanuljanak bárkivel együttdolgozni.  Ha már csoportmunka, akkor az OnlineStopwatch sem maradhat el, melynek pozitívumait az előző posztban írtam le, s most nem szeretném ismételni.

Újítás viszont a Mindmeister alkalmazás, melynek segítségével a tanulói produktumokat lehet kreatív, színes formába önteni. Használata sem bonyolult, kisebb gyakorlást igényel csak. Ennek ellenére megjegyzendő, és kiemelendő, hogy bármilyen alkalmazás, melyet diákjainkkal használni szeretnénk, előzetesen be kell nekik mutatni, tisztában kell, hogy legyenek vele: hogyan is lehet használni, mire jó, mit hol találnak benne!! Továbbá helyettesíthető egy IKT mentes környezetben filcekkel, tollakkal és például flipchart táblával is. Tulajdonképpen hasonló hatás érhető el mindkét környezetben, kisebbeknél lehet élvezetesebb egy kézzel fogható/kézzel készített plakát, mint egy elektronikus. Viszont az online plakáthoz kevesebb eszköz kell, kevesebb tanári előkészület. Azonban a gátat még mindig az iskolák felszereltsége, internethez/gépteremhez való hozzáférése adja.  Kitekintésként pedig ezt a Mindmap-módszert nagyon jól adaptálhatónak látom például a történelem oktatás kapcsán, melynek kivitelezési ötletéről korábbi bejegyzésemben már szóltam. 

Az óra végi Kahoot alkalmazásról pedig az értékelő eszközök fülnél szólok bővebben.

Értékelési eszközök:

Kahoot alkalmazás segítségével minden tanuló egyéni teljesítményét értékelték a tanárok. Dicséretes, hiszen így mindenki pontos, és egységes képet kaphatott arról, hogyan is teljesített az órán, mit jegyzett meg a tananyagból. Az alkalmazás pozitívuma, hogy rögtön kiértékeli az eredményeket, így nem kell a pedagógus kollégának a javítással fáradozni, s mindemellett azonnali visszajelzést kap ő maga is az összesítésben elért eredmények által az óra sikerességéről. Ezt a módszert tulajdonképpen más tárgyakra is át lehet örökíteni: történelem, magyar nyelv és irodalom, nyelvi órák, sőt még akár természettudományos elméleti órákra is (pl.: fizika). Úgy gondolom, hogy ebben a rohanó világban minél fontosabb lenne az, hogy az elért teljesítményünkről azonnali, reális képet kapjunk, erre tökéletes ez az alkalmazás.

Nem csak a tanárok vállalkozása dicséretes ebben az óratervben, hanem a leírt célok, és a leírt megvalósítások is. Az órát a terv alapján korrektnek, 45 perc alatt megvalósíthatónak tartom. Összefoglalva sok adaptív ötlet van benne, melyeket más tantárgyak esetében is lehet alkalmazni a fent leírt gondolatok alapján.

A következő bejegyzésemben egy általam, és hallgató társam által tartott földrajz órára fogok reflektálni.

A foglalkozást 8.osztályos tanulókra terveztük, hiszen ekkor már elegendő háttérismerettel rendelkeznek egy komplexebb munka elkészítésére. Hiszen az alapszituáció: iskolánkba érkező külföldi cserediákok számára kellene bemutatni hazánkat, a címben említett jellemzők köré csoportosítva. Erre a munkára egy hetet szánunk. Maga a foglalkozás pedig egy ötletelős, alapanyaggyűjtős óra volt.

Motiváció :

Már maga az alapszituáció is úgy gondolom motiváló lehetett, hiszen ki ne mutatná be szívesen, hogy hol lakik, hol él, mire büszke. Megtisztelőfeladat: az iskolához érkezett kérés megoldásában az ő segítségüket kérnénk. 

A motiváció fenntartására változatos munkaformákat alkalmaztunk: csoportban kellett dolgozniuk, egyéni feladatokat (részterülethez kapcsolódó anyaggyűjtés) végeztek, illetve prezentálniuk kellett a csoportoknak munkáikat. Mindemellett húzóerő lehetett az is, hogy folyamatosan tevékenykedniük kellett, saját lakókörnyezetüket is bevonhatták, közben új ismereteket sajátítottak el, azaz érintettnek érezték magukat végig a tananyag elsajátítása közben. Ezt, mint pozitív kritika vissza is jelezték a diákok.

Módszerek:

Már fentebb említettem, hogy a tanulókat igyekeztünk minél több, eltérő szituációba helyezni, melyekkel olyan kompetenciákat fejlesztünk a tanulókban, amelyek a későbbi munkavállalásukban kifizetődőek lehetnek.( Pl.:a kommunikációs és IKT-s készségek, tervező és szervező képesség, jó szövegértési képesség). 

Tanulói csoportmunka láthatóan jól működött, a tanulók egymás között osztották fel a feladatokat, szervezték/tervezték meg a lépéseket, ezzel is a felelősségteljes munkára sarkalltuk őket. 
A csoportoknak eltérő témakörökben kellett jártassá válniuk:1. Nemzeti jelképeink, ünnepeink ; 2. Magyarország természetföldrajza ; 3. Magyarország gazdaságföldrajza; 4. Magyarország történelmének főbb csomópontjai. Két na
gyon eltérő módszert alkalmaztunk: 2 csoport kapott segédletet, linkeket a munkájának megvalósításához a másik két csoport viszont nem. Ez tudatosan történt, hiszen 8. osztály végére igyekszünk olyan gyermekeket nevelni, akik már kellő forráskritikával fordulnak az internet illetve a média felé. Továbbá hangsúlyozni kell azt is, hogy ennek ellenére volt olyan csoport, aki inkább saját maga keresett más anyagot az interneten, hiába kapott segédletet. Valamint a tanári segítségnyújtás elakadás esetén mindig jelen volt. Alapvetően a tanulókat egy értékelő táblázat segítette munkájuk elkészítése során. A produktumot illetően, melyet a csapatoknak prezentálni kellett nem volt szoros megkötés: bármilyen alkalmazás/program segítségével készíthették, melyet jól ismertek(pl.:PPT,Prezi, Prezi, MindMeister,Padlet, Linoit, Easily, Piktochart). Terv szerint azonban 2 plakátnak és két bármilyen eszközzel készített produktumnak kellett volna születni, ám a munkafolyamat során, kompromisszum készen, utat engedtünk más elképzeléseknek is. Úgy gondolom ez a végső produkció fényéből mit sem vont le.

Ezt a tananyag feldolgozási módszert sikeresnek gondoltuk, amit a gyakorlat igazolt is. 

Javaslatként érkezett, illetve mi is elismertük a társammal, hogy a csoportokban lévő tanulóknak a pontos feladatukat ki kellene jelölni,még  8.osztály esetében is. Így a diákoknak sem menne feleslegesen az idejük a pozíciók beosztásával. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy néha jó, ha kicsit "magukra hagyjuk" a diákokat, hiszen a munka világában is majd nekik kell beosztani idejüket, felosztani feladataikat a munkatársaikkal. 

 Technológiai eszközök:

Az óra elején a csoportokra bontást a TeamUP alkalmazás segítségével terveztük, azonban az alacsony létszámra való tekintettel mi, saját magunk hoztuk létre a 4 db 2 illetve 3 fős csoportot. 

A munka során nem jelöltünk ki a csapatoknál időfelelőst, egységesebbnek láttuk inkább az Online Stopwatch alkalmazást használni. Jelentősége abban rejlik, hogy a táblán, nagyban számol nekünk vissza a beállított időből, így mindenki minden pillanatban látja azt, hogy mennyi idejük van még hátra a feladat elvégzésére. Pedagógiailag igen hasznosnak tartom, mert így a tanulóknak nem kell órájukat figyelniük folyamatosan, illetve megjegyezni azt, hogy mikor is telik le az adott időintervallum, valamint a tanárt sem kérdezgetik állandóan, hogy mennyi idő van még hátra -azaz több ideje jut például a csapatok koordinálására/szervezési, segítési feladatokra. A megtartott órán is jól bevált módszernek bizonyult, kiemelték pozitívumait a visszajelzések során. Úgy gondolom ez egy olyan eszköz, amit bármilyen óra keretében jól lehet használni, akár még dolgozat írásnál is ! 

Értékelési eszközök:

Minden csapat munkájához részletes értékelő táblázatot készítettük, mellyel annak sikerességét igyekeztünk elősegíteni. A kapott áttekintő táblázat hozzájárult ahhoz, hogy pontos képet kaptak arról,  mit is kell produkálniuk, továbbá értékelni tudták a saját munkájukat is. Tartalmazott formai, szerkezeti és tartalmi szempontokat, melyek alapján az elvárásoknak megfelelően tudták elkészíteni a produktumot.

Az ilyen táblázat használatának pozitívumát már a tartott óra is igazolta, a tanulók könnyebben, pontosabban tudtak tájékozódni a tanári elvárás felől, a feladatról. Mindezek alapján azt gondolom, hogy ez egy adaptálható eszköz, mely nem feltétlenül kötődik tárgyakhoz, azaz minden olyan esetben alkalmazható amikor a tanulóknak valamilyen prezentációs terméket (PPT, beszámolók, beadandók, felelet) kell létrehoznia.

Elmondhatom, hogy egy nagyon tartalmas órának voltam tanúja, sok szép,kreatív tanulói produktumot láthattam. Az óra célját elérte, sikerült alapanyagot gyűjteniük a csapatoknak a bővebb munkához. Ez úton is köszönöm minden lelkes "kis diák" munkáját !

          Az alábbi bejegyzésemben a beadott munkák alapján fogok reflektálni egy korábban tartott történelem tanórára. A téma a Kádár-korszak mindennapjai, élet a Kádár-korszakban. Vizsgálni fogom a motivációs eszközöket, a módszereket, a technológiai,  értékelési eszközöket illetve párhuzamosan az óra adaptálhatóságára fogok reflektálni.

Motivációs eszközök:

Úgy gondolom, hogy nagyon találó részét sikerült kiragadniuk az órát tartó személyeknek, hiszen ez az időszak a tanulók érdeklődését is fel szokta kelteni a 20.századi magyar történelem kapcsán- esetlegesen személyes (nagyszülőkön keresztüli) tapasztalatokkal is rendelkezhetnek. Magában ez a tény már motiváló lehet, valamint, lássuk be, egy életmód-kultúra témát sokkal közelebb lehet hozni a diákokhoz, mint egy hadi eseménysorozatot. Az órát tartó tanárok blogjáról tájékozódva láthattam milyen színes repertoárral készültek az óra hangulatát megteremteni: a szüleink által jól ismert Szomszédok című sorozatból való vetítés és a személyes tapasztalatok összekapcsolása által sikerült azt elérni, hogy a diákok sajátjukénak érezzék a megtanulandó anyagot, könnyebben sajátítsák el azt. Ezt az ötletet szinte teljes mértékben át lehet örökíteni bármely 20.századi magyar történelmi témára. 

Módszerek:

 Az órát tartó tanári pár elsősorban a csoportmunkát részesítette előnyben, amit már maga a témaválasztás is indokol. A kultúra, életmód, művelődés témaköre pont az a része a történelem tanításnak, ami könnyedebb,színesebb, barátságosabb, így a diákokat jobban rá lehet venni, hogy kutakodjanak a témában, nézzenek utána, gyűjtsenek hozzá anyagot.

Sőt! Még egy plusz töltetet is lehet adni az órának, ha előre kiadjuk, hogy gyűjtenek információkat a témával kapcsolatban a rokonaiktól/családtagjaiktól/barátaiktól. Ezzel a családokon belüli, generációk közötti kapcsolatot is lehetne ápolni, az összetartásra nevelni több ilyen feladattal. 

Külön dicséretes, hogy az egyes csoportok tagjainak külön feladatot tűztek ki a tanárok, így kiküszöbölték azt, hogy valaki esetleg potyautas legyen, vagy kevesebbet dolgozzon. Ezáltal minden tanuló személy szerint 2-3 kérdést kapott, melyre választ kellett találni. A választalálás is irányítottan történt: a tanári blogokra feltöltött anyagok voltak segítségükre. Ez abból a szempontból hasznos, ha kevés idő áll rendelkezésre a feladat végrehajtására; viszont meggondolandó az az álláspont is, hogy a történelem órán a tanulók forráskritikájának érzékét is fejlesztenünk kellene, ami ebben az esetben nem történik meg véleményem szerint. 

Jó ötletnek tartom, hogy a csapatok munkáikat prezi.com-mal mutatták be, így utat engedve az összefüggések minél színesebb, képekkel, illusztrációkkal dúsított szemléltetésének.

A beadott munka alapján a beválás sikerességét sajnos értékelni nem tudom, viszont egy megvalósítható, jól strukturált, percízen megalkotott koncepcióról kell beszélni, az látható. 

Mindemellett egyéni munka is megtalálható volt, egy előzetes tudásfelmérő kvíz formájában; valamit tanári előadást is hallhattak. 

Technológiai eszközök:

Két kérdőívet is alkalmaztak: az egyiket az óra elején a Socrative segítségével, mint tudásfelmérés; a másikat pedig az óra végén egy Google Forms által, önreflexiós céllal.

Továbbá a csapatok az általuk feldolgozott alterületeket a prezi.com segítségével tudták szemléltetni, melynek előnyeiről már a módszerek résznél szóltam. Kiemelendő, hogy egy olyan internetes prezentációkészítő alkalmazásról van szó, melynek segítségével a diákok ötleteiket, gondolataikat tudják a bemutató középpontjába helyezni (például a ppt-vel ellentétben). Színes, fiatalos, alkalmazása könnyen megtanulható, teljesen a fiatalok igényeihez igazodik. A pedagógiai céloknak megfelelő, a szóban forgó tananyag elsajátításához teljesen kompatibilis felületet sikerült találniuk a tanároknak- ám erről már fentebb szóltam.  

Látható, hogy igen sokféle technológiai eszközt sikerült beemelniük; mindemellett úgy gondolom, hogy sikerült olyan eszközöket kiválasztaniuk, melyek céljaiknak/elképzeléseiknek teljes mértékben megfeleltek. 

Értékelési eszközök:

Amit én nagy pozitívumként emelnék ki, az az óra végén önértékelési- önreflexiós céllal alkalmazott Google Forms volt. Úgy gondolom, hogy talán az egyik legfontosabb momentuma kellene, hogy legyen minden óra végén annak, hogy a diák azt értékelje, hogy mit is tanult a mai tanórából, miért volt számára hasznos az itt töltött 45 perc ( és nem melegedni jött be), van-e esetleg olyan kérdés ami benne maradt/ nem meri feltenni a többiek előtt. Szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés lenne, ha minden történelem óra végén lenne egy ilyen kérdőív. Egyfelől a diák értékelheti saját munkáját, hozzáállását, elsajátított ismereteinek mennyiségét/minőségét, melyet akár az év során jegyre is lehetne váltani, így valóban értékelve az órai munkát/hozzáállást. Másrészről pedig, a tanár állandó visszajelzést kap az óra sikerességéről; a diákokban megválaszolatlan kérdésként fennmaradó gondolatokra a következő óra elején majd reflektálni tud; megláthatja, mely az a rész, ami nehezebben jutott el a diákokhoz, vagy épp el sem jutott, meg sem értették. Sajnos egy baj van ezzel, hogy a leterhelt pedagógusoknak nem feltétlenül van idejük napi 6 órájuk mindegyikére ilyen fórumot megszerkeszteni. Másik probléma pedig, hogy gépterem/ tablet sem áll minden iskola rendelkezésére, főleg nem történelem órára. Ennek ellenére a fent említett okokból mindenképp előnyösnek tartanám az alkalmazását. 

Úgy gondolom, nagyon sok új és jó ötlettel gazdagodtam (pl. önreflexiós kérdőív), melyeket majd alkalmazni fogok gyakorlatom során. Egyetlen dolog az ami még aggodalmat kelt bennem: remélem képzésem végére elérhető lesz majdnem minden iskolában majd gépterem/tablet a tanulók számára, mellyel színesebbé, érdekesebbé, változatosabbá tehetem a tanulást. 

Útmutató a plakáthoz/produktumhoz:

(Magyarország történelemének főbb csomópontjai csoport)

Feladat leírása:

Válasszatok ki hazánk történelmének meghatározó 5 mozzanatát/ eseményét és készítsetek belőle plakátot! A plakát azonban csak vázlatként szolgáljon, leírásokat, hosszabb szövegeket ne tartalmazzon! Munkátok záró produktumát a csoport egyik tagjának 5-6 percben kell prezentálnia az osztály számára.

Felkészülési idő és plakátkészítés: 10 perc!

A munkában az alábbi táblázat segíthet:

Felhasználható (ajánlott) források- hogy ne fussatok ki az időből J

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_t%C3%B6rt%C3%A9nelem
• http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/17E92316-F971-4B5B-81A3-EE5591488EFE/0/National_Symbols.pdf
• http://www.magyartortenelem.eoldal.hu/cikkek/kozepkori-kronologia/magyarorszag-tortenelme-997-1526-_kronologia_.html
• http://jelesnapok.oszk.hu/prod/csop?csop=torteneti_esemeny

Jó munkát!

Útmutató a plakáthoz/produktumhoz:

(Nemzeti jelképeink, ünnepeink csoport)

Feladat leírása:

Mutassátok be hazánk jelképeit és jeles ünnepeit! Munkátokhoz készítsetek szemléltető plakátot! A plakát azonban csak vázlatként szolgáljon, leírásokat, hosszabb szövegeket ne tartalmazzon! Munkátok záró produktumát a csoport egyik tagjának 5-6 percben kell prezentálnia az osztály számára.

Felkészülési idő és plakátkészítés: 10 perc!

A munkában az alábbi táblázat segíthet:

Felhasználható (ajánlott) források- hogy ne fussatok ki az időből J

• http://www.nemzetijelkepek.hu/unnepek.shtml
• http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Sarkad/pages/helytortenete/001_nemzeti_jelkepeink.htm
• http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/17E92316-F971-4B5B-81A3-EE5591488EFE/0/National_Symbols.pdf

Jó munkát!

Az elkövetkező pár hét bejegyzéseimnek témája általában valamilyen IKT eszközzel tartott órára való reflektálás lesz. Ennek a projektnek a keretében tartott első óra az egy biológia óra volt, lássuk mit is tanulhattunk belőle !

Amit érdemes tudni az óráról:

10. osztályosoknak szánt 45 perces foglalkozásról volt szó, melynek fő témája a gerincesek világába való bevezetés. A foglalkozás menetét ketten koordinálták. Szükséges volt hozzá egy Madárhatározó app. 

Kulcskérdés az oktatásban: hogy áll a motiváció ?

A motivációnk megteremtéséhez a bumm játékkal indítottak: körbe kellett állni, a tanár mondott egy tulajdonságot (pl.: tud repülni) s akire rámutatott annak le kellett guggolnia, míg a mellette lévőknek minél hamarabb kellett mondani egy olyan állatot amire a fent említett tulajdonság illik. Aki lassabb volt az kiesett. Szerintem ezzel az ötlettel nagyon jól meg lehet mozgatni egy fáradt, lehangolt osztályt, s még sem kellenek hozzá különösebb eszközök. 

Másik ötletük az volt, hogy az egyes helyesen megoldott feladatokért pontokat kaptunk, s a begyűjtött pontokat az óra végén (még előre nem tudtuk mire) be lehetett váltani. Ezzel próbáltak versenyszellemet ébreszteni bennünk, amit ahogy láttam sikerült is :) 

A téma iránt motivációként szolgált az is, hogy színes  és változatos feladatok elé állították a diákságot , melyet a későbbiekben fejtek majd ki. 

Ennek ellenére mégis azt mondanám, hogy a tanárok azzal tudtak a legjobban motiválni, hogy nyitottságot mutattak felénk: nem volt jó vagy rossz kérdés, építettek a mi előismereteinkre, rávezettek a helyes válaszokra. Egész emberi oldalukat mutatták meg ezáltal, és láttuk azt is, hogy ők is tévedhetnek. 

Módszerek:

Alkalmaztak csoportban való tanulást: az osztályt két részre osztották, s a két nagy csoportot 1-1 tanár tanította. Feladat volt, hogy minél több információt meg tudjunk jegyezni - akár jegyzetelhettünk is- a gerincesek 2 alosztályáról. Míg az egyik alosztály feldolgozása frontális, tanári előadásban történt, addig a másik alosztályé egy előre mindenki számára kinyomtatott jegyzetlap segítségével. Jó volt, hogy a tanárunk hozott példákat az oktatása során, melyek a későbbiekben jobban megmaradtak. Szerencsés volt, hogy építettek a hozott tudásunkra is, nem zárkóztak el semmitől. A jegyzetlap segítségével végrehajtott tanulás tulajdonképpen a life long learning szellemében zajlott, vagyis annak egy kezdő fázisában: hogyan tudjuk hatékonyan elsajátítani az anyagot más segítsége nélkül. Természetesen, ha kérdés volt a tanárok készségesen válaszoltak rá, azonban látható hogy ebben a munkafolyamatrészben is milyen eltérő módszereket használtak.  Nekem nagyon megtetszett ez a módszer, nagyon eredményesnek, adaptálhatónak gondolom, mégpedig azért is, mert későbbi tanításunk során nem biztos, hogy minden iskolában lesz lehetőségünk IKT eszközöket használni. Úgy láttam ez a módszer sikeresnek bizonyult csoporttársaim körében is, hiszen azok a gesztusok amikkel társunk magyarázott nekünk gyakran hamarabb felvillant emlékeinkben, mint a mögöttes információ. Továbbá a foglalkozás értékelése során is többen kihangsúlyozták ennek pozitív hatását. 

Ezt követte az egymás tanítása: az előző előadásból/ szövegből megjegyzett információkat kellett átadni társunknak, úgy hogy a két nagy csoport között egy kölcsönös megfeleltetést hoztak létre (számokkal láttak el minket, és a két egyforma számot kapó emberből lett egy páros). A páros tagjai eltérő tudással rendelkeztek, mindkét fél más témában volt jártas. Ezzel a feladattal a felelősségérzetünket, tanári kompetenciáinkat, társas együttműködésünket, másokkal való kooperációinkat fejlesztették. Azért is kellett minél pontosabban átadni a tudásunkat, mert a végén egy kvíz formájában számon volt kérve az elhangzott anyag. 

Módszerek, technológiai eszközök:

Végül pedig a tanár úr frontális, ugyanakkor IKT eszköz segítségével végbemenő tanulási folyamatának lehettünk alanyai. Ehhez szükséges volt egy Madárhatározó applikáció, melyet előzetesen kellett letöltenünk az órához. Nekem személy szerint nehézséget okozott az, hogy nem ismertem előzetesen az appot, és tulajdonképpen nem is lett bemutatva számunkra, így a tanári instrukciók kevésnek bizonyultak. Úgy gondolom, hogy elengedhetetlen megismertetni a diákokat először is magával az eszközzel, azzal hogy hogyan és miként is lehet használni. A hozzá kitalált feladatot viszont nagyon színesnek gondolom: madárhangokat kellett felismerni képük kivetítésének segítségével. Az app abban segített volna, hogy a kinézetük alapján tudtunk rákeresni a madarakra. Ezt úgy gondolom akár kisebbekhez is be lehet vinni, még ha csak magával az appal is ismertetjük meg őket. 

Módszerek, értékelési eszközök:

Majd zárásként online tesztet töltöttünk ki (Kahoot! segítségével) , melynél nem csak a tudás, hanem a gyorsaság is számított. Alkalmazásának a célja az órán megszerzett tudás ellenőrzése, játékos, versenyszerű helyzet teremtésével, online alkalmazás segítségével. Használatát már nem éltem meg olyan letargikusan: a tanári instrukciók pontosabbak voltak, ám még itt is elmaradt az, hogy a táblán lévő szöveg a mi saját gépünkön nem fog megjelenni, így a gépünk csak a válaszadásra alkalmas. Továbbá társaimmal többen hiányoltuk az úgynevezett próbakört, vagyis azt amikor leteszteljük, hogy hogyan is működik élesben majd a program. Úgy gondolom ezeken az apróbb figyelmetlenségi hibákon változtatva jól használható, diákok számára is élvezetes ellenőrzési formával ismerkedhettünk meg, melyet jól adaptálhatónak látok akár történelem szakomon is.

Adaptáció:

Mint már fentebb is írtam, a Kahoot! alkalmazást leginkább a történelem órákon tudnám alkalmazni. Használatát nem kötném konkrét témához, mivel úgy gondolom egy jó módszer nem csak egy témakörben valósítható meg. Inkább általános alkalmazási módot kínálnék:

• Lehetne óra elején: minden egyes óra első 5 percében az előző tananyaghoz kapcsolódóan kapnának a diákok 5 kérdést. A legtöbb pontot elérő diák (az első helyezett) kapna egy +-t, melyből egy bizonyos számút elérve kis ötösben, vagy más (diákokkal közösen kialakított elv szerinti ) jutalomban részesülne. Ezt azért gondolom megvalósíthatónak, mert így biztosítva lenne a diákok folyamatos tanulása (a folyamatos dolgozat okozta nyomás nélkül) , az órára való ráhangolódása, téma iránti motivációjuk. Ebből az emelkedett - közhasználatú szóval élve felpörgött- hangulatból lényegesen könnyebb lenne elindítani az órát. 
• Óra közben: Ha már jól kiismertük az általunk tanított osztályt, és azt látjuk, hogy óra közepe felé lankad figyelmük, nehezen dolgoznak, akkor egy jó módszer lehet, ha "bedobjuk" a Kahoot!. Az órán addig elhangzott anyagokhoz, vagy épp érdekességekhez kapcsolódóan tehetünk fel nekik kérdéseket, mellyel visszahozhatjuk motivációjukat, illetve az előbb említett esetben tudásukat tágíthatjuk, rögzíthetjük azt. 
• Óra végén: Az óra utolsó 5 perce szintén alkalmas erre, hiszen a diák már azon gondolkodik mit fog a szünetben csinálni, rossz esetben nekiáll elpakolni. Ha ekkor használjuk azzal elérjük azt, hogy az óra végére is sikerül fenntartani a diák figyelmét. Másik funkciója ennek az alkalmazásmódnak, a tananyagról való átfogóbb, letisztultabb kép biztosítása.

Egy megjegyzést engedjünk meg magunknak, mégpedig azt, hogy bármelyik időbeli használatban élhetünk a + gyűjtős módszerrel, nem csak az első fázisban. 

Úgy gondolom összességében egy nagyon tartalmas, és színes órának lehettem tanúja. Sok ötletet, tapasztalatot leshettem el kollégáimtól, melyet későbbi pályafutásom során én is alkalmazni tudok, vagy épp megelőzni. Tetszett az, hogy nagyon jó időérzékük volt, nem lett túltervezve az óra, diákként nem éreztem annyira az időbeli nyomást. Kommunikációjuk világos, érthető volt, néhány fentebb említett figyelmetlenségi probléma okozott csak akadályokat. :)