Az alábbi bejegyzésemben az Easelly alkalmazást szeretném a kedves olvasónak bemutatni. Több online alkalmazás megtekintése után választásom mégis erre esett, melynek indokát az alábbiakban fogom kifejteni, mégpedig a történelem oktatás kapcsán. 

Már a kezdőoldalra kattintva számos gondolatébresztő ötletet láthatunk: statisztikák, színes kimutatások, párosító feladatok, gondolattérképek, logikai láncolatok levezetése, ismeretterjesztő "cikkek" készítésére is teret nyújt ez az alkalmazás. Itt böngészhetünk a már elkészített munkák között, illetve le is tölthetjük azokat. Ha egy önálló munkát szeretnénk készíteni, akkor sablonnal is dolgozhatunk, de akár tiszta lapról is indulhatunk. Használata könnyű, körülbelül 5-10 perc után rájön az ember, mit hol talál és hogyan tudja használni. Egyetlen hátránya, hogy angol nyelvű, ennek ellenére azt mondanám, hogy egy kis segítséggel bárki elsajátíthatja használatát.

De hogyan is használhatnánk fel tanításunk során ?

Egy olyan ötletet szeretnék bemutatni, melynek segítségével a diákok strukturáltabban, jól szemléltetve, érthetőbben tekinthetnek a történelmi eseményekre. Témaként a második világháborút választottam ki, alapötletem az volt, hogy a diákokkal talán a háború kirobbanásának motivációt lehetne körüljárni, mégpedig olyan szemmel, hogy az adott pillanatban azt nézzék meg, mely országnak miért állt, vagy miért nem állt érdekében belépni a háborúba, s ha belépett, melyik fél tudott többet kínálni számára. Ezzel azt erősítve bennük, hogy a történelem milyen sokfélén alakulhat, milyen döntési kényszerekkel néztek/néznek szembe ma is az országok, s hogy esetlegesen ők milyen alternatív utat tudnak kitalálni. Látható, a gondolkodást nem csak a matematikával lehet fejleszteni. 

Miben segít az alkalmazás? 

Egyszerű használatával, könnyen, gyorsan készíthetünk diákjaink számára gondolattérképeket, statisztikákat
szúrhatunk bele (pl.: humán erőforrások a háború kitörésekor), s ezt elmentve  tudjuk nekik vinni az órára. De akár órán is készíthetnek ilyet, pl.: 1-1 csoportnak az adott ország indíttatásait kell megragadni, majd ezt az alkalmazás segítségével rögzítve, a csoport számára is elérhetővé válik. S mivel online alkalmazásról beszélünk, ha mentjük fiókunkban, bármikor és bárhol  hozzáférhetővé tehetjük. Ehhez elég az osztálynak létrehozni egy közös fiókot, és máris kezdődhet a munka ! :-)

Az online alkalmazás motiváló lehet azok számára, akik szeretnek színes, lényegre törő, de ugyanakkor tartalmas, logikus jegyzetből tanulni. Ezzel az alkalmazással, tényleg azt érhetjük el, hogy diákjaink a produktum előállítása során sajátítsák el a megfelelő ismereteket, így a tanulás valóban élménnyé válik. Kicsit arra is sarkallhatjuk őket, hogy a jövőbeli projekt központú cégek világába ezáltal belátást biztosítsunk, illetve segítsük őket abban, hogyan tudják prezentációjukat színesíteni, magukat a munkaerő piacon vonzóbbá tenni. 

        Fent említett történelmi példában tekinthettünk rá az alkalmazás hasznosságára, azonban én minden olyan kollégának tudnám ajánlani ezt- szaktárgytól függetlenül- aki, szeretné óráit színesíteni, élménydúsabbá tenni és aki a gyerekek logikus gondolkodásának fejlesztését hivatásává tűzte ki. 

További kellemes böngészést az alkalmazásban, illetve a blogomban! 

             Ebben a bejegyzésben a Zanza.tv digitális forrást kívánom a kedves olvasóknak bemutatni, mégpedig történelem tárgy szempontjából. Megjegyezném azonban, hogy irodalom, nyelvtan, testnevelés, matematika, filozófia, társadalomismeret és etika tárgyakhoz is találhatunk segédletet.

Ismerjük meg az oldalt!

            Először is választásomat azzal indokolnám, hogy szerettem volna egy olyan oldalt bemutatni, mely mind a két szaktárgyam tanításakor majd segítséget jelenthet. S az, hogy miért is a történelem oldalát választottam, azt azzal magyaráznám, hogy a korábbi posztomban inkább a matematikának kedveztem, így ezzel most egyensúlyt hozok létre a bejegyzéseimben.

A digitális tananyagforrás megtekintését követően az fogott meg leginkább, hogy főként nem évfolyamonként van strukturálva, hanem témakörönként, így könnyebb a tájékozódás az egy korszak iránt érdeklődők számára. További előnye, hogy a videók hossza  közel 5 perc körül mozog, tehát sem a tanórán megtekintve, sem a diák otthoni készüléséből (hiszen mindenki számára ingyenesen elérhető) nem vesz el sok időt. Ennek ellenére színes repertoárral feldolgozott (képek, animációk), hiteles, jól strukturált korszakképet nyújt. Igaz, néhol kevesebbet tartalmaz, néhol pedig többet, ez anyagrésztől, s a mi munkánktól is függ majd. Azt gondolom mindenképp egy jó kiindulópont, mind tanár mind diák számára.

              Úgy gondolom én ezt a forrást leginkább az óra utolsó 5 percében használnám fel, mikor már megtörtént a tananyag feldolgozás. Így azokat a fogalmakat, kulcsgondolatokat tudná elmélyíteni a diákokban, amikkel az órán ismerkedtek meg. Továbbá például az olyan témák, mint közigazgatás, vagy hazánk a Habsburg Birodalomban is könnyebben érthetővé válhatna, ha kapnának az óra végén egy áttekintő képet.

 Az „Ajánlott irodalom” fülre kattintva a korszak, illetve a téma után érdeklődő diákok számára további olvasnivalókat tudunk kínálni, saját ajánlataink mellett.

Házi feladatként a modulhoz tartozó feladatlapot is kaphatják a tanulók, annak ellenére, hogy a megoldás is elérhető. A kritérium viszont az lenne, hogy ne a megoldást másolják le, megnézni meg szabad, nincs titok előttük, de tegyenek valamilyen gondolatot ők is hozzá. Ezzel el lehetne kerülni azokat a mondatokat is, hogy „nem értettem a feladatot pontosan”- hiszen neten hozzáférhető a feladat, és a megoldás is-, valamint az a késztetés, hogy valami újat nekik is hozzá kell tenni, arra serkentené őket, hogy elgondolkodjanak a történelmi folyamatokon. Végtére is ez a fő célunk, mint történelem tanároknak.

Ne felejtkezzünk el arról sem, mennyi fogalom „kavarog” az érettségi előtt álló diákok fejében. Ez a felület arra is segítséget biztosít számukra, hogy ezeket az ingatag fogalmakat témákhoz tudják kapcsolni. Található a jobb felső sarokban egy olyan fül, hogy „Fogalomtár”, melyet megnyitva, fogalmak ezrei dőlnek ránk. Kereshetünk betűrendben is, majd a fogalomra kattintva megjelenik az a tananyag illetve tananyagok, amellyel kapcsolatba hozható az adott fogalom. A megtekintett digitális tananyagforrás e funkciójával hozzásegíthet ahhoz, hogy ezen a különösen stresszes érettségi előtti időszakon átsegítsük.

A kiválasztott digitális tananyagforrás alkalmazásának hasznát leginkább a fent említett szerkezetben látom, mely kölcsönösen segíti mind a pedagógus mind a diák munkáját.

            Remélem a kedves olvasók kedvet kaptak a Zanza.tv-n való böngészéshez, nemcsak bölcsész ágak keretében; hiszen ne felejtsük el, hogy természettudományos tárgyakhoz is találunk fent tananyagokat!

Az alábbi bejegyzésemben egy kis perspektívatágítást célzom meg, mégpedig az egyik szaktárgyammal kapcsolatban. Segítségem egy projekt videó lesz, melynek ötletét Priszlinger Ferencnének köszönhetek.  A már mindenkit foglalkoztató kérdésre, azaz „Hogyan lehet közelebb hozni a diákokhoz a matematikát?”-ra mutat új alternatívát a videó az IKT eszközök felhasználhatóságával egyetemben.

Lássuk mit is találhatunk ebben a videóban, ami számunkra hasznos lehet!

Először is ide sorolnám már magát a projekt témaválasztását. Geometria és kultúra kapcsolódását vizsgálták közlekedés, építészet, hétköznapok, térképészet-földrajz megközelítésekből. Magát a választást azért tartom jónak, mert annak ellenére, hogy mennyire elcsépelt témaként hangzik; nagy kutatómunkát, más meglátásokat igényel, mellyel a csoportok személyiségjegyei is megnyilvánulnak, valamint érdeklődési területeiknek megfelelő oldalról (pl.: zene) megközelíthetik a témát. Így kicsit bonthatunk azon a sztereotípián is, hogy a matekot az életbe nem fogjuk használni, „csupán” ezt a „12-13 év szenvedést” kell kibírnunk, - már ha nem ilyen irányon, tanulunk tovább, dolgozunk. –  (Megjegyzés: Senki sem mondta, hogy a diákok matematikával eltöltött éveinek szenvedésnek kell lennie!- ez ellen mi, pedagógusok tehetünk legtöbbet. )

Hogyan lássunk hozzá a munkához? A csoportok szerveződhetnek érdeklődési körüknek megfelelően is, ám alkalmazhatjuk a TeamUp felületet is, mely a tanulókból véletlen módon szervez csoportokat. Ezt azért tartom jónak, mert így mindenki megtanulhatja azt, hogy hogyan is kell másokkal együtt dolgozni, esetlegesen olyan személyekkel is, akikkel nem ápolunk szorosabb köteléket.  Nagy előnye ennek a felületnek, hogy magyar nyelvűre is át tudjuk állítani, így idegen nyelvi tudás sem szükséges a kezeléséhez. Adnunk kell az osztálynak egy nevet, megadni a tanulók keresztneveit, illetve a saját e-mail címünket és már kész is, használhatjuk a programot. A fent említett érv alapján én mindenképp használnám, továbbá: nekünk, pedagógusoknak ez a program időt is megspórol, hiszen nem feltétlenül kell így mindig azon agyalni kiket is rakjunk egy csoportba.

        Ha már megvannak a csoportok, akkor érdemes készíttetni velük egy gondolattérképet, mellyel ötletbörzéjük eredményeit szemléltethetik, ami jó kiindulópont lehet a kutatómunka elkezdéséhez. Ehhez is találunk egy online-felületet: Coggle. 

        Hogyan dokumentáljunk? A projektben szereplő adatok, eredmények dokumentálására, illetve a végleges produktum megnyilvánulására hoztak létre egy online felületet. Ezt én mindenképp jónak tartom, hiszen a csoport és az oktató számára bármikor bárhol hozzáférhető- megszűnik az akadály, hogy mikor üljenek le a csoporttársak együtt létrehozni-, másrészt ennek az összeállításával, illetve a PPT bemutató elkészítésével tovább erősíthetjük bennük, azt az érzést: tényleg volt értelme a befektetett munkának.  Látható: a tanulók valóban élvezik egymás előadását, kíváncsiak rá, vagyis kíváncsiak a matematikára is!  

És majd elfelejtettem, nem kell annyi könyvet, füzetet cipelni, hiszen a munka az online felületen zajlik! :-)

        De kik értékeljenek? Merül fel mindenkiben joggal a kérdés. Ők az EDU 2.0 program segítségével oldották meg ezt, tehát az osztálytársak értékeltek, nemcsak a hagyományos pontozós módszerrel (max 10 pont adható például arra, hogy „a prezentációban minden tag részt vállalt”), hanem kritikát is fogalmazhattak meg a másik számára- és éltek is ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom nemcsak az fontos, hogy a pedagógus szövegesen értékeljen, talán az még fontosabb, hogy a társaink mit gondolnak rólunk, munkánkról.

Mi az, amit én ebből tanultam?

• A megtekintett film segített nekem abban, hogyan is lehet az oktatásba, s főként a matematikaoktatásba az IKT eszközöket felhasználni, úgy, hogy kedvcsinálóként hasson. Nem lehetetlen, ez látható.
• A filmben látott fejlesztő értékelési eszköz a saját szakterületen is alkalmazható, akár a módszer teljes átvételével is. Széleskörűbb, s talán igazságosabb értékelést is kapunk, ha a diákok saját munkájukat, illetve diáktársukat is értékelik. Mindemellett szükségszerűnek tartom a pedagógus visszajelzését is. Kiemelendő, hogy a rendszer nem csak a pontokat, tudja kezelni, hanem formativ értékelésre is lehetőséget nyújt.
• A megtekintett film segített nekem abban, hogy egy olyan projektet sajátíthassak el, melyet leendő pedagógusként akár teljes átvétellel én is meg tudok majd csinálni. Természetesen az osztály igényeit, adottságait, egyediségeit figyelembe véve.

Milyen aggodalmaim maradtak?

• Még mindig vannak olyan iskolák, illetve családok ahol ez az online felületen történő mindennapos munka nem biztosított. Így kétségeim vannak a projekt ilyen környezetben történő megvalósításán. Mindez természetesen akár IKT eszközök nélkül is megvalósítható, de jóval problémásabb (lásd papírok elkallódása, munka nyomon követhetősége…)
• A fent említett projektre a pedagógus 3 hetet biztosított. Ez a jelenlegi oktatási viszonyok között nem tudom, mennyire lenne kivitelezhető, ám ennek ellenére szükségszerűnek tartanám az időt erre a projektre!

Ajánlás, összegzés:

Ajánlom minden olyan pedagógusnak e módszert, aki arra kíván törekedni, hogy a diákjai közelebb kerüljenek ehhez a természettudományos tárgyhoz. Igaz, sok időt igényel, bár szerintem megéri befektetni az időt. Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű feladatokkal a diákok talán ráeszmélnek arra, nem a világ vége matematikát tanulni és érteni. :-)

Remélem sikerült irányt mutatnom, további kellemes nézelődést kívánok mindenkinek az oldalamon, illetve az IKT Műhely 2014 videói között. :-)

Hivatkozások a képekre, illetve a „piros betűkre” kattintva érhetők el.