Az alábbi bejegyzésemben a beadott munkák alapján fogok reflektálni egy korábban tartott történelem tanórára. A téma a Kádár-korszak mindennapjai, élet a Kádár-korszakban. Vizsgálni fogom a motivációs eszközöket, a módszereket, a technológiai,  értékelési eszközöket illetve párhuzamosan az óra adaptálhatóságára fogok reflektálni.

Motivációs eszközök:

Úgy gondolom, hogy nagyon találó részét sikerült kiragadniuk az órát tartó személyeknek, hiszen ez az időszak a tanulók érdeklődését is fel szokta kelteni a 20.századi magyar történelem kapcsán- esetlegesen személyes (nagyszülőkön keresztüli) tapasztalatokkal is rendelkezhetnek. Magában ez a tény már motiváló lehet, valamint, lássuk be, egy életmód-kultúra témát sokkal közelebb lehet hozni a diákokhoz, mint egy hadi eseménysorozatot. Az órát tartó tanárok blogjáról tájékozódva láthattam milyen színes repertoárral készültek az óra hangulatát megteremteni: a szüleink által jól ismert Szomszédok című sorozatból való vetítés és a személyes tapasztalatok összekapcsolása által sikerült azt elérni, hogy a diákok sajátjukénak érezzék a megtanulandó anyagot, könnyebben sajátítsák el azt. Ezt az ötletet szinte teljes mértékben át lehet örökíteni bármely 20.századi magyar történelmi témára. 

Módszerek:

 Az órát tartó tanári pár elsősorban a csoportmunkát részesítette előnyben, amit már maga a témaválasztás is indokol. A kultúra, életmód, művelődés témaköre pont az a része a történelem tanításnak, ami könnyedebb,színesebb, barátságosabb, így a diákokat jobban rá lehet venni, hogy kutakodjanak a témában, nézzenek utána, gyűjtsenek hozzá anyagot.

Sőt! Még egy plusz töltetet is lehet adni az órának, ha előre kiadjuk, hogy gyűjtenek információkat a témával kapcsolatban a rokonaiktól/családtagjaiktól/barátaiktól. Ezzel a családokon belüli, generációk közötti kapcsolatot is lehetne ápolni, az összetartásra nevelni több ilyen feladattal. 

Külön dicséretes, hogy az egyes csoportok tagjainak külön feladatot tűztek ki a tanárok, így kiküszöbölték azt, hogy valaki esetleg potyautas legyen, vagy kevesebbet dolgozzon. Ezáltal minden tanuló személy szerint 2-3 kérdést kapott, melyre választ kellett találni. A választalálás is irányítottan történt: a tanári blogokra feltöltött anyagok voltak segítségükre. Ez abból a szempontból hasznos, ha kevés idő áll rendelkezésre a feladat végrehajtására; viszont meggondolandó az az álláspont is, hogy a történelem órán a tanulók forráskritikájának érzékét is fejlesztenünk kellene, ami ebben az esetben nem történik meg véleményem szerint. 

Jó ötletnek tartom, hogy a csapatok munkáikat prezi.com-mal mutatták be, így utat engedve az összefüggések minél színesebb, képekkel, illusztrációkkal dúsított szemléltetésének.

A beadott munka alapján a beválás sikerességét sajnos értékelni nem tudom, viszont egy megvalósítható, jól strukturált, percízen megalkotott koncepcióról kell beszélni, az látható. 

Mindemellett egyéni munka is megtalálható volt, egy előzetes tudásfelmérő kvíz formájában; valamit tanári előadást is hallhattak. 

Technológiai eszközök:

Két kérdőívet is alkalmaztak: az egyiket az óra elején a Socrative segítségével, mint tudásfelmérés; a másikat pedig az óra végén egy Google Forms által, önreflexiós céllal.

Továbbá a csapatok az általuk feldolgozott alterületeket a prezi.com segítségével tudták szemléltetni, melynek előnyeiről már a módszerek résznél szóltam. Kiemelendő, hogy egy olyan internetes prezentációkészítő alkalmazásról van szó, melynek segítségével a diákok ötleteiket, gondolataikat tudják a bemutató középpontjába helyezni (például a ppt-vel ellentétben). Színes, fiatalos, alkalmazása könnyen megtanulható, teljesen a fiatalok igényeihez igazodik. A pedagógiai céloknak megfelelő, a szóban forgó tananyag elsajátításához teljesen kompatibilis felületet sikerült találniuk a tanároknak- ám erről már fentebb szóltam.  

Látható, hogy igen sokféle technológiai eszközt sikerült beemelniük; mindemellett úgy gondolom, hogy sikerült olyan eszközöket kiválasztaniuk, melyek céljaiknak/elképzeléseiknek teljes mértékben megfeleltek. 

Értékelési eszközök:

Amit én nagy pozitívumként emelnék ki, az az óra végén önértékelési- önreflexiós céllal alkalmazott Google Forms volt. Úgy gondolom, hogy talán az egyik legfontosabb momentuma kellene, hogy legyen minden óra végén annak, hogy a diák azt értékelje, hogy mit is tanult a mai tanórából, miért volt számára hasznos az itt töltött 45 perc ( és nem melegedni jött be), van-e esetleg olyan kérdés ami benne maradt/ nem meri feltenni a többiek előtt. Szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés lenne, ha minden történelem óra végén lenne egy ilyen kérdőív. Egyfelől a diák értékelheti saját munkáját, hozzáállását, elsajátított ismereteinek mennyiségét/minőségét, melyet akár az év során jegyre is lehetne váltani, így valóban értékelve az órai munkát/hozzáállást. Másrészről pedig, a tanár állandó visszajelzést kap az óra sikerességéről; a diákokban megválaszolatlan kérdésként fennmaradó gondolatokra a következő óra elején majd reflektálni tud; megláthatja, mely az a rész, ami nehezebben jutott el a diákokhoz, vagy épp el sem jutott, meg sem értették. Sajnos egy baj van ezzel, hogy a leterhelt pedagógusoknak nem feltétlenül van idejük napi 6 órájuk mindegyikére ilyen fórumot megszerkeszteni. Másik probléma pedig, hogy gépterem/ tablet sem áll minden iskola rendelkezésére, főleg nem történelem órára. Ennek ellenére a fent említett okokból mindenképp előnyösnek tartanám az alkalmazását. 

Úgy gondolom, nagyon sok új és jó ötlettel gazdagodtam (pl. önreflexiós kérdőív), melyeket majd alkalmazni fogok gyakorlatom során. Egyetlen dolog az ami még aggodalmat kelt bennem: remélem képzésem végére elérhető lesz majdnem minden iskolában majd gépterem/tablet a tanulók számára, mellyel színesebbé, érdekesebbé, változatosabbá tehetem a tanulást.